A REFORMÁCIÓ

Kezdete: 1517. október 31.

• Luther kiszögezi 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára

A legnagyobb reformátorok:

LUTHER 1483-1546	KÁLVIN 1509-1564	ZWINGLI 1484-1531

• Melanchton, Béza, Bucer, Bullinger.

A legismertebb hitvallások:

• Augsburgi (Ágostai) Hitvallás 1530
• Heidelbergi Katechizmus 1562
• II. Helvét Hitvallás 1566
• Kálvin 1536 - ban kiadja az INSTITUCIÓ-t. (A keresztyén vallás rendszere)

A reformáció központjai:

• Genf, Strassburg, Zürich, Bern, Bázel, Heidelberg, Augsburg, Wittenberg

A reformáció legfontosabb tanítása:

• Sola Scriptura, Sola Fide, Sola Gratia, Solus Christus

A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

• A szászoknak köszönhetően Erdélyben a lutheri reformáció terjedt el legelőször.
• A székelyek a helvét tanokat fogadták el.
• Magyarországon a dunántúl az evangélikusoké a 16.század végéig
• A többi területen a kálvini irány az erősebb.
• Az ország területén a század közepén kezd a lutheri és a kálvini irányzat egymástól szervezetileg elkülönülni.
• Ez alól kivétel a Dunántúl, ahol csak a század végén figyelhető meg a békés elkülönülés.
• 1562 - Tarcali Zsinat - A felső tiszavidék református gyülekezetei szerveződnek egységbe
• 1563 - Tordai Zsinat – Erdély/reformátusok
• 1564 - Nagyenyedi Zsinat – Erdély/reformátusok
• 1567 - DEBRECENI ZSINAT
• Az egységes református egyház megalakulása – Mélius Juhász Péter vezetésével.
• Tiszántúl 17 egyházmegyéje egyesül.
• 1576 - Hercegszőllősi Zsinat – Tolna és Baranya megye gyülekezetei egyesülnek
• 1591 - csepregi szóvita - Dunántúl
• 1592 - Galántai Zsinat- (barsmegyei kánonok) – Dunántúl.

A MAGYAR REFORMÁCIÓ FŐBB ALAKJAI

• Dévai Bíró Mátyás - Kassa, Buda, Debrecen
• Sztárai Mihály - Tolna, Baranya
• Mélius Juhász Péter - Debrecen
• Szegedi Kis István - Csanád, Temesvár, Cegléd, Baranya, Ráckeve
• Heltai Gáspár - Kolozsvár
• Dávid Ferenc - Kolozsvár (unitárius)
• Kopácsi István - Siklósi Mihály - Sárospatak, Dráva, Bodrog környéke
• Huszár Gál - Komárom, Nagyszombat, Komjáti, Pápa (nyomdát alapított)
• Károli Gáspár - a biblafordító – 1590 Vizsoly
• Szenczi Molnár Albert - a zsoltárfordító

Bars és Hont reformátorai:

• A Balassa, Dobó, Nyáry, Eszterházy, Dersfy családok, Enyingi Török Bálint

Az első bars-honti gyülekezetek:

• Léva, Bars, Varsány, Fegyvernek, Peszek, Kissalló, Csank stb.

ŐSI KOLLÉGIUMOK

• SÁROSPATAK 1531

Jelmondata: Három fáklyám ég: HIT, HAZA, EMBERSÉG

• PÁPA 1531

Jelmondata: ISTENNEK, HAZÁNAK, TUDOMÁNYNAK

• DEBRECEN 1538

Jelmondata: ORANDO ET LABORANDO – IMÁDKOZVA ÉS DOLGOZVA

AZ ELLENREFORMÁCIÓ

küzdelem a vallási és felekezeti egyenjogúságért

• 1540 - A Jezsuita Rend létrehozása.
• 1546-1563 - A tridenti zsinat meghirdeti a katolikus egyház megújulását.
• Magyarországon az ellenreformáció legnyagyobb alakja Pázmány Péter nagyszombati érsek.
• 1671-1681 - A Gyászévtized
• A protestáns lelkészeket és tanítókat azon ürügy alatt, hogy a Nádasdy-Zrinyi féle összesküvőknek ők is részesei voltak, Kollonich Lipót a pozsonyi bíróság elé idézte, azok egy részét hitük vagy hivataluk és hazájuk elhagyására kényszerítette, más részüket a nápolyi gályákra elhurcoltatta.

• 1681 - A soproni országgyűlés némileg enyhített a protestánsok elnyomásán. Artikuláris helyeket jelölt ki. 24 magyarországi helységet nevezett meg a törvény, ahol a protestánsok szabadon tarthattak istentiszteleteket és gyakorolhatták vallásukat, de azon kívül sehol. Léva is megtarthatta templomát.
• 1781 - II. József Türelmi Rendelete szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett, ahol legalább 100 református család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek ill. fenntarthattak helyi gyülekezeteket – torony és harang nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek. (reformátusok, evangélikusok, görögkeletiek)
• 1848 – as XX. Törvénycikk kimondta, Magyarországon nincs uralkodó vallás.

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET

• Dunántúlon Huszár Gál munkásságának köszönhetően erősödött a reformáció.
• 1592 – A Galántai Zsinaton 5 egyházmegye egyesült: drégelypalánki, barshonti, komjáti, komáromi, samarjai
• A zsinat határozatát elsőként Gyöngyössi Gondán András lévai lelkész látja el kézjegyével.
• 1612 – A Dunántúli Egyházkerület megalakulása
• 1615 – A Komjáti Zsinat – a Felső-Dunamelléki Egyházkerület megalakulása
• 1617 – Az első presbitérium felállítása Magyarországon, Pápán, Kanizsai Pálfy János lelkész nevéhez fűződik.
• 1630 – A Körmendi Zsinat elrendeli a Dunántúlon minden egyházközségben a presbitériumok felállítását. Az ellenreformáció idején a presbitériumok vezetik az egyházközségek életét. Ahol nincs lelkész, maguk végzik a szertartásokat. A 17. századig csak a világiak intézik az egyházi ügyeket.
• 1650 – ben a Dunántúlon 146 egyházközség található.
• 1734 – A két Dunántúli Egyházkerület egyesülése (Dunántúl és Felső-Dunamellék) 8 egyházmegye.
• 1791 – A Budai Zsinat – az egyházvezetésben a paritás elvét fogadják el, amely kimondja: hogy mind a világi, mind a lelkészi elem egyenlő szinten és egyenlő súllyal vesz részt az egyház kormányzásában.

A REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETEK EGYSÉGESÜLÉSE

1881. október 31. – DEBRECENI ZSINAT

Tiszántúl, Tiszáninnen, Dunántúl, Dunamellék, Erdély

Megalakul a Magyarországi Reformált Egyház

TRIANON UTÁN

A felvidéki reformátusok története

• 1920 után a határ tulsó oldalán maradt reformátusok új egyházkerületekbe szerveződnek.
• 1920 után a Dunántúli Egyházkerületből a barsi és a komáromi egyházmegyék kerültek az idegen hatalom fennhatósága alá. Összesen 75 anyaegyház 3 missziói és 21 leányegyház. 73 500 személy.
  • A lelkészeket a Csehszlovák megszálló hatalom hűségeskű letételére kényszerítette és törvényei az államtól nem nyertek az 1938-as visszacsatolásig semmilyen elismerést.
  • Három egyházkerület szerveződik Csehszlovákiában. Dunáninneni, Tiszáninneni, Kárpátaljai.
  • Gyülekezetek száma 492
  • Egyháztagok száma 223 168
• 1923. június 17-25. Léva - Törvényhozó Zsinat
• 1925-ben Losonc -Teológiai Szeminárium létrehozása. Sörös Béla igazgatásával.
  • (Sörös Béla püspök Léván köt házasságot Karafiáth Máriával)
• 1935-től Tanítóképzőt működtet egyházunk.
• 1938- A visszacsatolás után 25 egyházközség maradt a fasiszta Szlovák állam területén.
• 1938-1948-ig a Szervezőbizottság (Organizačný výbor) irányította az egyház életét. Az állami hatóságok támogatását élvezve olyan magyarellenes rendeleteket adott ki, amelyek a benesi dekrétumok végrehajtását segítették. A csehországi deportációval és a magyarországi kitelepítéssel újabb gyalázat és folt esett egyházunk és nemzetünk testén, amit a mai napig nem tudtunk feldolgozni.

• 1949- A Lelkészegyesület megalakulása.
• A magyar nemzetiségű lelkészek is kaphattak álami fizetést.
• Prágában a Csehtestvér Egyház fakultásán megkezdődik egyházunk lelkészeinek a képzése.

1952. augusztus 21. Léva - Alkotmányozó Zsinat

• Az egyházügyi hivatalok felállítása, az állam a templom falai közé szorította az egyházak életét.
• Az egyházi vagyon elkobzása. (ami még maradt a benesi dekrétumok után)
• 1989 – A fordulat éve

A LÉVAI REFORMÁTUS EGYHÁZ története

• 1592 - Gyöngyössi Gondán András lévai lelkész a Galántai Zsinaton a barsi kánonok első aláírója.
• 1619 - A lévai reformátusoknak iskolájuk van. A Soóki Zsinaton elrendelik hogy poetikát, syntaxist és katechizmust tanítsanak. Az iskolai rectorokat Sárospatakról hozzák. Az iskola a mai Kálvin udvar helyén volt.
• 1624 - Pázmány Péter missziói telepet létesít a jezsuitáknak Léván
• 1624 - Fatemplom építtetik a jelenlegi templom helyén.
• 1638 - A lebontott fatemplom helyén új kőtemplom épül.
• 1674. március 15-én Czeglédi Pétert gályarabságra ítélik Pozsonyban.
• 1676. február 12-én szabadul Nápolyban, de Ruyter holland admirálisnak köszönhetően.
• 1719- A templomot királyi rendelet alapján bezárják. A templom előtt van egy harangláb két haranggal. A gyülekezet lélekszáma 763.
• 1639 - Elűzik Gálos Mihály lelkészt, aki a szomszédos Varsányba menekül.
• 1740. június 17-én - A templom, az iskola és parókia lerombolása. 40 évig nem volt gyülekezet és istentisztelet Léván.
• 1785-1788 - A jelenlegi templom építése a Türelmi Rendelet után. Felszentelése 1788. október 19-én volt. Épült Szuhai István és Steller József lelkészek szolgálata idején.
• 1808 - A templom leégett a haranglábbal és a harangokkal együtt. A következő évben újjáépül.
• 1816 - Pély Nagy András alapítványa.
• 1824 - Torony épül.
• 1839 - Az első orgona elkészül. Az orgona készítője Sax János Komárom.
• 1854 - Új iskola épült egy bérházzal és bolttal.
• 1869 - Óra kerül a toronyba.
• 1877 - A paplakra emeletet építenek. A Kapuköz és a Galamb utca sarkán állt ez az épület. A gyülekezet lélekszáma 1116 fő.
• 1907 - A képezde régi épületének a megvétele az iskola áthelyezése végett.
• 1908 - A Kálvin udvar építése. Tervező Czibulka Rezső építész.

Protestáns Otthon, Bethlen Katalin Nőegylet, Ifjúsági Egylet működik a gyülekezetben. Birtha József lelkész „Hermes“ néven nyomdát alapít. Kiadja a „Lévai Őrálló“ hetilapot. A régi orgonát eladják, helyébe újat vesznek /Országh Sándor Budapest.

• 1912. június 17-18. Léván tartja közgyűlését a Dunántúli Egyházkerület.
• 1923. február 22. - Két új harang felszentelése. Szlezák László Budapest. A korábbi harangokat (1916) hadi célra beszolgáltatták.
• 1923. június 17-23. Törvényhozó Zsinat Léván.
• 1930 - Rieger (Budapest) orgona kerül a templomba. Az Országh féle orgona (1910) nem vált be. Ma is ez a hangszer kiséri a gyülekezetet. Felújítva 1998-ban.
• 1932-1933 - A templom melletti parókia megvásárlása, a régi parókia eladása.
• 1943 - A kisharang hadi célokra beszolgáltatva.
• 1945 - után az iskolaépület, a Kálvin udvar a temető és a földek elvétele.
• 1945-1948 - A csehországi deportáció és a magyarországi kitelepítés.
• 1952.augusztus 21. - Alkotmányozó Zsinat Léván.
• 1977 - A templom melletti parókia szanálása.
• 1988 - A jelenlegi parókia épületének a megvétele.
• 1991 - A gyülekezet visszakapja ingatlanjait. 1995-ben a temetőjét és legkésőbb az iskolaépületet. A temetőnkben közel 2000 sír található.
• 2000-2001 - Az Egyházi Gimnázium alapítása és az első évfolyamának beindítása.
• 2008- Harangvétel (Gombos Miklós Őrbottyán) és új toronyóra vétele.

Gyülekezetünk legnevesebb személyiségei:

CZEGLÉDI PÉTER 1671-1688

• Jelmondata: „Per spinas ad rosas.“
• 1641 – 1688 Léva
• Sárospatakon tanult.
• Komáromban tanított.
• Gályarabságra ítéltetett 1674-ben.
• 1676. február 12-én szabadult.
• Zürichben talált menedékre.
• Több verset is írt.
• Édesapja Czeglédi István kassai lelkész akit szintén Pozsonyba idéztek.
• Édesapja útban Pozsony felé 1671-ben meghalt.
• Czeglédi Péter utóda Léván Rimaszombati Kis István (1688-1701) lett, aki szintén gályarabságot szenvedett.

BIRTHA JÓZSEF 1903-1919

• 1877 ŐR – 1942 Debrecen
• 1895-1999 Debrecen, Uttrecht - teológia
• 1901-1902 Kolozsvár – vallástanár
• 1902-1903 Őr, Rohod - segédlelkész
• 1903-1919 Léva
• 1920-1922 Nemzetgyűlési képviselő: Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja – Nyírbátor körzetben. Kormánybiztos
• 1927-1942 Apagy – lelkész
• Megjelent írásai és néhány adat az életéről:
  • Háborús beszédek és imák: Tisztajövedelem a háborúban megvakult katonák javára fordíttatik. 1915 Hermes Léva
  • Őrangyal: Imakönyv katonák és itthonmaradottak számára az 1914-1915 évi háború alkalmából.
  • Tanulmány az egykerendszerről.
  • Tanulmány a hollandiában tanuló református teológusokról.
  • Léván létrehozta a HERMES nyomdát.
  • 12 éven át szerkesztette a LÉVAI ŐRÁLLÓ című közéleti és irodalmi hetilapot.
  • Az ő idejében épült a Kálvin udvar (1908)és lett megvásárolva a jelenlegi gimnázium épülete (1907).
  • A cseh hatóság elől saját és családja életét mentve hagyta el az országot.

Dr. KERSÉK JÁNOS 1903-1927

• 1869 – 1927 Léva
• ügyvéd, publicista, költő, író.
• A Lévai Református Egyházközség főgondnoka,
• A Bars hetilap főszerkesztője.

ANTAL GYULA 1925-1938

• 1896 Alsószecse – 1938 Léva
• 1932-1938-ig Léva város bírája.
• 1932-ben az ő idejében vásárolta az egyházközség a templom melletti épületet. Ez az épület volt a gyülekezet parókiája 1977-ig. Ekkor, kényszerítve a hatalom által, az egyházközség eladta az épületet az államnak. Temetésén részt vett az akkori szlovákiai magyar egyházi és politikai élet szine java.

CZEGLÉDY PÁL 1938-1961

• 1887 – 1978 Budapest
• A Barsi Egyházmegye esperese.
• Megírta a Lévai reformátusok három templomának a történetét. (1963)
• Kitűnő egyházjogász és nagyszerű ember.
• Az ő nevéhez fűződik az 1952-ben megalkotott egyházi törvények előkészítése és kidolgozása.

SZABÓ ANTAL 1961-1971

• 1915 – 2004 Pozsony
• a Barsi Egyházmegye esperese, majd az Egyetemes Egyház püspökhelyettese.

Egyházunk a rendszerváltás után

• 1991 - Az új alkotmány elfogadása.
• A Felvidéken élő reformátusok száma kb. 110 ezerre tehető (2001-es népszámlálási adat)
• Az egyházfenntartók száma kb. ennek a fele csupán.
• Jelenleg 9 egyházmegyét tartunk számon. Ebből 2 szlovák anyanyelvű.
• Egyházunkban öt alapiskola, két gimnázium és egy óvoda működik.
• 1994-től működik a Komáromi Teológia.
• Egyházunk püspöke Ft.Fazekas László komáromi lelkész, főgondnoka Fekete Vince.
• A Barsi Egyházmegye esperese Nt. Kiss Pál nagysallai lelkész., főgondnoka Tóth András.
• A Barsi Egyházmegyének 35 anyaegyháza van.
• A kitelepítésnek köszönhetően az egyházmegyében élő reformátusok száma: 5000 fő.
• Megyénk területén 3 református intézmény működik. A kétyi alapiskola és óvoda, valamint Léván az egyházi gimnázium.

2009. május 22-én Debrecenben, az Alkotmányozó Zsinat kihirdette a

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ

létrejöttét és elfogadta annak alkotmányát.

Mi, lévai reformátusok is ott voltunk.